Varjassy

Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

- Te és a világ

Vers

Sajó-parti dal

Sajó-parti dal

Sajó partjáról elmentek a fecskék,
a Sajó partja egyedül maradt.
Csak ők maradtak itt: az őszi esték.
Kik tűz-virágos titkait kilesték,
úgy űzték el a haldokló nyarat.

Nekünk csupán a hervadás maradt:
sárga mezők, és sárga levelek,
merengő nóták és kisírt szemek,
temetetlen vágyak, haldokló remények,
temetői álmok, koldusok, szegények,
és hervadás, és csend, és fájdalom.

Vonulnak már az árva darvak,
visszanéznek, úgy haladnak.
Kérdő szemükben néma sírás:
nem száll utánuk visszahívás,
nem éled fény a holt rögön?

De a szívekben nincs öröm,
sírás csupán, bús, őszi sírás.

(Nincs még értékelve)
Loading ... Loading ...
Közzétéve: Versek | Címke: , Szóljon hozzá Nyomtatás (bejegyzés)