Higgyétek el nekem,
hogy ez a legszomorúbb temetés.
Higgyétek el nekem,
hogy nincs az a szív, akinek ne fájna,
mikor egy őszi szélre szerte hull
valamelyik csodavirágos álma.
És jaj, nekem már hány halottam volt…
mert valahányszor a szívem dalolt,
virághullás jött: virágtemetés.
És a halottainkat eltemetni,
ugyebár, mindnyájunknak szenvedés?