Wass Albert 1945 és 1950 között kényszerült számot vetni a szülőföldjét ért veszteséggel, a háború elvesztésével, Erdély ismételt Romániához csatolásával, és ekkor kezdődött élete végéig tartó emigrációja is; ebben az időszakban írt novelláit mutatja be a kötet, emberi sorsokon keresztül látleletet nyújtva egy kritikus történelmi korszakról.
Dolgozz, de ne nagyon sokat. Annyit éppen, amennyi kell ahhoz, hogy úgy élhess, ahogy kedvedre van.
- Te és a világ
Higgyétek el nekem,
hogy ez a legszomorúbb temetés.
Higgyétek el nekem,
hogy nincs az a szív, akinek ne fájna,
mikor egy őszi szélre szerte hull
valamelyik csodavirágos álma.
És jaj, nekem már hány halottam volt…
mert valahányszor a szívem dalolt,
virághullás jött: virágtemetés.
És a halottainkat eltemetni,
ugyebár, mindnyájunknak szenvedés?
(Nincs még értékelve)
Loading ...
www.wassalbert.hu © 1998-2009 | Minden jog fenntartva.
