A bükköserdő templomában jártam,
nagyon fehéren jött a dér-varázs,
s a dértől könnyes lett a messzeség,
és vér-cifrázott lett a hervadás.
Nem volt virág. S mert nem akartam hozzád
virágtalan kezekkel visszatérni:
letéptem egy vén bükkfa sárga lombját,
nehány dérlepte, őszi levelet,
s a hervadt csokrot elhoztam neked.
Őrizd meg jól, s ha egyszer, nemsokára,
fátyol borul a bükkök templomára,
s a nagy Temetés halkan átosont:
hallgasd meg kis meséit, kedvesem,
s elmúlt nyarunkat visszaálmodod.
Loading ...
