Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.
- Te és a világ
Láttam:
az ég felettem genciána-kék,
és az első érkező sugár
a bükkös-erdő sudarára lép,
és éreztem, hogy dobban a szívem,
s avarra-lépő vágyra lelkesül.
Akit kerestem, nem találtam:
hát elindultam egyedül.
Hanem mikor a bükkerdőbe értem
s megláttam a sok nevető madárt:
csapongó kedvem őszi búra vált.
Akkor megláttam: hullnak már a lombok,
s peregnek halkan: mindjárt itt az ősz,
és árva leszek én is, mint a dombok.
Rigó rebbent a csillogó gyepen,
s amerre mentem: könnyes volt a hajnal,
és harmatos volt mind a két szemem.
(Nincs még értékelve)
Loading ...
www.wassalbert.hu © 1998-2009 | Minden jog fenntartva.
