Nyomtatás

Életrajz (írta: Wass Huba)

1945 márciusára a visszavonulás során elérték Sopron városát az ausztriai határ mellett. Ott találkozott újra Czegei Wass Albert feleségével és fiaival a család barátainak otthonában. Azt is felderítette, hogy régi parancsnoka Veress tábornok a közelben Kőhalmán van bebörtönözve. Engedélyt szerezve a látogatására megtudta, hogy a parancsnoknak még mindaddig sikerült kapcsolatban maradni a földalatti mozgalommal, mely elkezdte a szervezkedést a szovjet megszállás idejére. Felajánlotta, hogy elküldi családját a német rokonokhoz, ő pedig csatlakozik a földalatti mozgalomhoz. A tábornok meggyőzte őt arról, hogy nagyobb érték az, ha életben marad és íróként elmondja a világnak a nemzeti szocializmus és a kommunizmus minden veszélyét, míg igazságos békét nem nyernek a magyar nép számára.

A menekülés a szovjet hadsereg árnyékából a közelgő amerikai haderőkhöz a német Bajor földön át kevés esélyről és nagy szívfájdalomról szól. A földalatti kapcsolatai révén őt rendelték oda, hogy kísérőként segítsen a menekült családokkal telt vonat Magyarországról való kijutásában. A vonat sűrű golyózápor között hagyta el Magyarországot, s talán az utolsó volt, amelynek sikerült ez az akció.

Áprilisra sok kitérővel, a visszavonuló német vasúti forgalmat kikerülgetve Ausztrián és Csehszlovákián át a vonat átjutott Németországba a sűrű “Bajor erdők”-be (Bayerischer Wald) mikor az üzemanyag kifogyott a Bleibach nevű kisvárosban. Egy napos felderítés után Czegei Wass Albert talált két üres szobát a Rabb családnál a Plarnhof nevű közeli falucskában. A Rabb család gazdaságában munkáskézre volt szükség, mivel a fiak még valahol a fronton voltak. Azon az éjszakán a magyar arisztokrata család egy fillér nélkül sétált fel Plarnhof magas hegyére, mialatt folyt a tüzérségi harc a nyugatról bejövő amerikai haderők és a keleten még harcoló német erők között.

Néhány nap múlva az amerikaiak megérkeztek Plarnhofba és a magyar lovassági tisztet bebörtönözték. Rövid fogvatartás után mégis kiengedték, amikor felesége Éva megjelent a táboron kívül három kisfiúval az oldalán és a negyedikkel a karján, és angolul beszélve azt kérte, hogy találkozni akar a tábori parancsnokkal. Az amerikaiak nem láttak semmi okot arra, hogy fogva tartsák. A család a Rabb farmház két kis szobájában lakott 1949 májusáig.

Míg a háború utáni élet a Bajor országrészben próbára tette az embert, de sokkal jobb volt, mintha menekült táborban élt volna a család. Valóban, teljes és kielégítő volt az életük sok tekintetben. A magyar nemesember nem vesztegette az időt, hanem két kézzel nekigyürkőzött minden munkának és nem fogott ki rajta semmilyen munka. Egy rövid ideig az amerikai katonai kormánynak földmérőként dolgozott, de elsősorban a Rabb családnak segített a termény betakarításbán. Már az első tavaszon egy nagy veteményes kertet tervezett. A kert egyharmadában dohányt ültetett. A zöldségeskert nemcsak a családot látta el, de a Rabb család egészséges életrendjét is kiegészítette. A menekült magyar család viszonzásul tejet és vajat kapott. A dohánytermés azokban a napokban annyit ért mint az arany. Ősszel és télen, miután a termés be volt takarítva, Albert reggel elindult a farmról egy nagy üres hátizsákkal és cigarettával teli kis dobozokkal, amit előző este összesodort. Este tért haza, a hátizsákja megrakva szalonnával, sonkával, sajttal, kenyérrel és más szükségleti cikkekkel – az árucsere eredményeivel. Nyáron a család gombát és fekete áfonyát szedegetett az erdőben. Egy részét felhasználták, a többit eladták a piacon. Albertet alkalmi favágással is megbízták és kézpénzzel fizettek. Laikus lelkipásztorként is szolgálatot teljesített a szétszórt magyar protestánsoknak, akik a közelben hasonló körülmények között éltek – a többnyire katolikus Bajorországban.

Arra is volt ideje, hogy írjon és a gyermekeivel időt töltsön. Egyik kincse, amit magával tudott vinni az írógépe volt. Néhány regényt irt ezalatt az idő alatt. Azokat a történeteket, amelyekkel fiait szórakoztatta a gyermekeknek irt könyvek történeteiben feldolgozta. Ekkor írta meg az Adjátok vissza a hegyeimet (Give Me Back My Mountain) című művét. Lefordították német, spanyol, holland, és angol nyelvekre – mely a háború után Európa egyik legsikeresebb könyve lett. Ez egy fiatal erdélyi hegyi fiú története. Először a románok üldözték, majd a németek, s végül az oroszok, s mire észre veszi, egy kitelepített személy lett belőle nyugat Európában család nélkül, ország nélkül és jövő nélkül.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen.

- Te és a világ

Vers

Aranyország

Aranyország

Testvér,
ha majd a bükkös erdő sápadt arccal
belebámul az alkonyat ködébe:
eljössz velem a hervadás ölébe?

Látod: ott már Aranyországgá sápadt
a bükkerdőn a szerelem s a nyár.
Látod: lassan arannyá lesz a bánat,
ha többet szerelemre nem talál.

S Aranyországban egyszer szél jön: esti,
és elkezdi az álmokat temetni,
s meglátja majd:
több vadvirág már nincs a dombokon;
és Aranyország lombjait lerázza,
belekacag a hervadó világba,
és énekel:
Tél-utakon a Márciust hozom,
a Márciust, a győztes Márciust!

Mert itt az ősz a tavasszal rokon.

Testvér,
ha arra elmegyünk, mi, árva-ketten,
meglásd:
a lelkem új melódiákra rezzen…

s Aranyországban kitavaszodom.

(Nincs még értékelve)
Loading ... Loading ...
Közzétéve: Versek | Címke: , Szóljon hozzá Nyomtatás (bejegyzés)