Nyomtatás

Életrajz (írta: Wass Huba)

Szentegyedi és gróf czegei Wass Albert (angolul Albert Wass de Czege) vagy egyszerűen Wass Albert, ahogy a magyarok többsége ismeri, 1908. január 8-án Kolozsvár mellett, Válaszúton született, az erdélyi tartomány fővárosában, Magyarországon. Ősi arisztokrata családból, mely 1047-ig vezeti vissza eredetét, nem sokkal az első koronás magyar király, Szent István utáni időkből. Szentgotthárdon a családi birtokon nőtt fel Szolnok-Doboka megyében, azon a földön, amelyet családja 1142-ben kapott a magyar királytól.

Kora gyermekkorában buzgó vadász volt, amit hosszú élete végéig azzal a szenvedéllyel művelt, mellyel szülőföldje hegyeihez, erdőihez, tavaihoz és havasaihoz kötődött. Azok lakóit és népeit élénk figyelemmel kísérte egész életútján. A falvakban élő, a földeken és erdőkben munkálkodó emberek iránti megértése és tisztelete – akár magyarul, románul, vagy németül beszéltek – nyilvánvalóan megmutatkozik művei zömében. Írásai megragadják annak a területnek a szépségét; az ott élők összetett világának dilemmáit és nehézségeit, valamint az emberi jellem győzelmeit és bukásait. Bár legtöbb művének szereplőit ebbe a számára ismerős keretbe helyezi el, témái mégis egyetemesek és időszerűek.

1919 decemberében Erdély Románia része lett, amikor czegei Wass Albert elkezdte iskolai tanulmányait Kolozsváron, amit akkorra már Cluj-ra változtattak. Később egyetemi diplomáját Magyarországon a Debreceni Agráregyetemen kapta, és ehhez felsőbb erdőmérnöki és vadgazdaság igazgatási diplomákat szerzett a németországi Hohenheimban és Franciaországban, a párizsi Sorbonne-on. 1932-ben tanulmányútjáról hazatért apja betegsége miatt. Rögtön ezután katonai behívót kapott a román hadseregbe és egy évet szolgált a lovassági ezredben. 1934-ben magára vállalta a családi birtok igazgatását, majd egy év múlva feleségül vette a német származású Eva Siemerst, Hamburgban. Éva a második leánya volt Wass Albert kedvenc nagynénjének, Ilonának, aki több nyáron is elvitte gyermekeit saját gyermekkori otthonába. Első fiúgyermekük, Vid, 1936-ban született.

Czegei Wass Albert korán elkezdte írói karrierjét. Az első könyve, egy verseskötet 19 éves korában, 1927-ben jelent meg. Diákévei alatt Németországban és Franciaországban alkalmi munkatársként írogatott a “Debreceni Újság”, a “Budapesti Hírlap” és az “Ellenzék” című folyóiratok számára. A második könyve 1934-ban jelent meg, mely az első sikermű lett számára: Farkasverem (angolul The Wolf Pit) amellyel elnyerte a “Baumgarten” irodalmi díjat és több irodalmi társaság tagságát. A könyv részint tragikus, hősies küzdelmét, másrészt szatirikus megformálását adja saját kora erdélyi nemességének, mely a többi majd’ 4 millió magyarral együtt idegen megszállás alá került az első világháború után. A régi családok, akiknek vagyonát elkobozta a román hatóság, ugyan a régi kastélyukban élnek és próbálják fenntartani az arisztokrata életmódot és ősi hagyományaikat, de közben alig tudnak annyi eleséget összekaparni veteményes kertjükből, hogy ne haljanak éhen. Eközben a fiatalok és tehetségesebbek ügyeskedéssel igyekeznek az új iparosodó világhoz igazodni és sietnek vezető pozíciókba emelkedni. Wass Albert novellái egyre több irodalmi folyóiratban kezdtek megjelenni. Új regényei jelentek meg egymás után nyomtatásban, további megbecsülést hozva számára. Például a Kisfaludy Társaság a tagjává választotta, amely a Királyi Magyar Akadémia irodalmi szakágazata volt, valamint az Erdélyi Helikon tagjává választották, amely az erdélyi írók megtisztelő társasága volt, amelynek haláláig ő volt az utolsó élő tagja.

Nagyapja, Béla örökébe lépett, amikor annak halála után, 1936-ban czegei Wass Albert lett az Erdélyi Magyar Református (kálvinista) Egyház világi főgondnoka. Ezt az egyházat 1526-ban részben ősei erőfeszítésével úgy alapították, hogy az akkori Európában elsőként Erdélyben mondták ki a vallásszabadság alapelvét. A vallás élete végéig fontos volt számára. Később, a menekülés éveiben laikus lelkipásztorként szolgált Németországban és azon a hajón is, amely a menekülteket Amerikába szállította 1950-ben.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

- Te és a világ

Vers

Őszi szerelem

Őszi szerelem


Hol sápad már az ősz varázsa,
ma furcsa nászt ül két madár:
belekering a hervadásba
rikoltozó, vad Héja-pár.


Egymásnak mennek, összevágnak,
keringő csókjuk: csillanás,
de jaj, az őszi szerenádnak
csapongó csókján nincs varázs.


Szerelmi nász ez? Hej, ki tudja:
talán csak őszi búcsúzó.
Mindegy. Nálunk az őszi útra
szerelmes szó a búcsúszó.


Száműzött lelkek őszi vágya,
szerelmi vágya, szertelen…
Lomb-hullatásos őszi nászra,
szerelmes párom, jer velem.


Álljunk a dér-virágos dombon,
tavaszra váró, furcsa pár,
amíg a szőke horizonton
felhőbe vész két bús madár.

(Nincs még értékelve)
Loading ... Loading ...
Közzétéve: Versek | Címke: , Szóljon hozzá Nyomtatás (bejegyzés)